Nehéz beszélni a párkapcsolatról, hiszen annyi könyv, cikk íródott már e témáról, oly sokat tapasztaltunk már, és még mindig szolgál újdonságokkal, még mindig van mit tanulnunk.

Első lépés a megismerkedés: a megismerkedésnek tulajdonképpen nincsenek szabályai. Kiszemelhetjük „áldozatunkat” a villamoson, belefuthatunk az utcasarkon, egy szórakozóhelyen, vagy kiderülhet, hogy már régóta ismerjük, csak valami miatt még nem vettük észre.

Egy ismerkedés érhet minket villámcsapásként, de lehet, hogy magunkban hosszú előkészületeket tettünk már. Lehet, hogy párkapcsolatban élünk még, de hirtelen valami megmagyarázhatatlan történik, vagy éppen hosszú ideje egyedül vagyunk már. Fontos, hogy legyünk nyitottak, és használjuk ki azt az időt is, amit esetleg egyedül töltünk, hiszen vannak olyan dolgok, amelyeket egy párkapcsolatban nem, vagy csak nehezen tudunk véghezvinni. Próbáljunk meg elvárások nélkül várni leendő párunkra, hiszen előfordulhat, hogy elképzeléseinknek ellentmond majd a valóság! Érdemes azért megfogalmazni, hogy milyen párt szeretnénk, odafigyelve a belső tulajdonságokra, és ha mégsem azt kaptuk, hát próbáljuk meg a legtöbbet kihozni abból is!

Ha megismerkedünk valakivel, próbáljunk meg tudatosak maradni, mert mint mindenben, ebben is fontos az arany középút. Ha nagyon „elszállunk”, felvesszük a rózsaszín szemüveget, az ugyanolyan galibát okozhat, mintha csak „feladatként”, tárgyilagosan próbálunk a másikra nézni. Igyekezzük meglátni a másik belső lényét, hiszen egy kapcsolat elején még mind önmagunkat adjuk, csak egy idő után „észrevesszük magunkat”, és gyorsan visszacsúszunk a régi viselkedés mintákba.

Mindannyiunknak vannak rossz élményei, tapasztalatai, de ezeket odafigyeléssel, őszinteséggel feloldhatjuk. A párunk szeretete hozzásegíthet önmagunk elfogadásához. Fontos megfogalmazni, hogy milyen párt szeretnénk, és figyeljünk oda, nehogy valami számunkra lényeges dolgot kihagyjunk, hiszen azt kapjuk, amit úgy gondolunk, hogy megérdemlünk, és ne lepődjünk meg, ha látszólag más jön. Ilyenkor gondolkodjunk el, hogy pontosan mit is engedünk meg magunknak, lehetséges, hogy mélyen belül önbüntető magatartásformák működnek. Ilyenkor ne csüggedjünk, hanem figyeljünk befelé, és alakítsuk át az oda nem illő negatív gondolatformákat (autogén tréning, kineziológia, NLP, stb. segítségével).

Minden kapcsolatot próbáljunk meg úgy megélni, mintha az igazival élnénk. Szeressük úgy a másikat, mintha ő lenne a nagy Ő (és közben ki tudja, mik derülhetnek ki… ).


Hibák, amelyeket elkövethetünk egy párkapcsolatban

  1. Csak ő létezik számomra, semmi és senki más
    Ebbe a hibába mindannyian beleesünk eleinte. Veszélye, hogy egy idő után ketten maradunk, eltávolodunk barátainktól, és ha esetleg vége a kapcsolatnak, akkor pedig új társaságot kereshetünk magunknak.
  2. Csak szellemi szempontból nézni egy kapcsolatot
    Veszélye, hogy elrugaszkodhatunk a valóságtól és elfelejtünk „élni”.
  3. „Csak ő a hibás! Én magasabb szinten vagyok, mint ő, nem vagyunk összeillők.”
    Egymásra mutogatunk, és így elfelejtkezünk az önismeretről, saját tökéletességünk tudatában. Ha netalán így is lenne, használjuk az „erőnket” a másik segítésére, bár tapasztalatok alapján ezek az „alacsonyabb szintű” egyedek sokszor meglepően „fejlett” dolgokat képesek produkálni, nemegyszer lekörözik az embert, ha nem figyel…
  4. ,,Csak én vagyok a hibás! Nem vagyok méltó hozzá.”
    Kisebbrendűségi állapot, amely nem valós, hiszen valamiben egyikünk, valamiben másikunk tart előbbre, így tudjuk egymást segíteni.
  5. „Amíg nem csinálsz meg valamit, addig én sem fogok…”
    Így egy helyben toporgunk, és nem jutunk előre. Ha saját portánkon rakunk rendet, és nem a másikra mutogatunk, fejlődünk és mindketten jól járunk.
  6. Érzelmi zsarolások, játszmák
    Ezekkel élve kiesünk az egyenrangúságból, és jól tesszük, ha utánajárunk egy kicsit a régi családi mintáknak. Ekkor rájöhetünk, hogy saját anyukánk, vagy apukánk szerepét játsszuk éppen. Tiszteljük meg a másikat annyira, hogy bízunk benne, és szeressük annyira, hogy elengedjük a kezét, és hagyjuk, hadd tanuljon a saját hibáiból.
  7. „Nem adsz annyi szeretetet és figyelmet, amennyire szükségem van! Önző vagy! ”
    Te adsz magadnak? Ha igen, miért van a másikéra szükséged?
  8. „Én jobban tudom, mi kell neked, mert kívülről látlak!”
    Valóban tudjuk objektíven nézni a másikat egy párkapcsolatban? Fontos azonban, hogy a társunk mellett álljunk, ha szüksége van ránk, ha kell, mondjuk el a véleményünket, de ne kritizáljunk, mert pont az ellenkező hatást érhetjük el. Vizsgáljuk meg, párunknak valóban arra a tanácsra van-e szüksége, valóban jót teszünk-e azzal, hogy jót akarunk? Sokszor figyelhető meg egy kapcsolat elején, hogy a két ember nyitott egymásra, aztán fokozatosan bezárulnak, ahogy a régi viselkedésminták életbe lépnek. Ilyenkor ne kezdjük el sem önmagunkat, sem a másikat hibáztatni, hanem őszintén, nyíltan üljünk le a párunkkal beszélgetni. Vigyünk humort, játékot a beszélgetésekbe, nevessünk, vicceljünk. Sok nem is olyan komoly dolgot feloldhatunk ilyenkor. Sokszor előfordul, hogy egy idő után elfelejtünk nevetni, és túl komolyan veszünk dolgokat. Iktassunk be nevetés szüneteket, párnacsatákat, vagy csikizzük meg a másikat. Legyünk gyermekek egy pillanatra, olyan jól tud esni. Jól jöhet egy kis spontaneitás a nehéz pillanatokban.

Ha nőnek születtünk, tanuljuk meg, hogy a női szerep nem jelent alárendeltséget, és élvezzük végre, hogy nem kell irányítanunk, hagyjuk a férfiakra a vezető szerepet, amibe újra bele kell tanulniuk, hiszen annyira jól csináljuk helyettük sokszor; legyünk befogadóak, gyengédek, és segítsük a párunkat hátulról, ügyesen, hogy a férfi oldaluk ne sérüljön.

Amennyiben férfiak vagyunk, álljunk végre a sarkunkra, és finoman, de határozottan vegyük át az irányítást. Tanuljuk meg, hogy a nőknek fontos a gyengédség, az odafigyelés, néha egy szál virág, és hogy leginkább az érzelmeken keresztül közelíthetőek meg. (Természetesen mindkét oldalon vannak valós vagy látszólagos kivételek.)

Ne akarjuk egymás szerepét eljátszani, mert ez sok fájdalomnak és boldogtalanságnak lehet az oka. Ha megtanuljuk az alapvető és egyszerű játékszabályokat, azaz nőknek és férfiaknak lenni, nem borul fel az egyensúly, és hirtelen minden a helyére kerül. Szánjunk egymásra időt, energiát, naponta egy keveset, amely sokszorosan fog megtérülni. Találjunk ki ünnepnapokat, készítsünk meglepetéseket a párunknak. (Ez lehet egy ölelés vagy mosoly is, nem feltétlenül kell pénzt költeni, néha egy spontán kis ötlet hasznosabb lehet.) Ne feladatként, hanem örömként éljük meg a párkapcsolatunkat, és ha végképp elkeseredtünk, próbáljuk meg felidézni a kezdeti érzelmeket, a lelkesedést, és tegyünk valamit annak érdekében, hogy ez visszajöjjön. Ez az igazi kihívás, nem a megfutamodás.

Hozzunk áldozatot néha, általában megéri. Fontos tudni, hogy nem csak személyeknek, hanem a párkapcsolatnak is van egy őrzőangyala. Ez a lény akkor keletkezik, amikor egy kapcsolat létrejön, és ő segíti, formálja a két ember viszonyát. Segíthetjük ennek az angyalnak a működését, ha közös áldozatokat, felajánlásokat teszünk neki, ha reggel megbeszéljük álmainkat, illetve, ha péntekenként megcsináljuk a párkapcsolat-segítő gyakorlatot. Természetesen ezt bármelyik nap megtehetjük, de a pénteki napon vehetjük fel vele a legerősebben a kapcsolatot. Ha kedvet kaptok hozzá kedves leendő, vagy már meglévő párok, próbáljátok ki, személy szerint nagyon jó tapasztalataim vannak velük.

Páros gyakorlat: Üljünk le egymással szemben, hunyjuk le a szemünket, és képzeljük el fejünk fölött a védőangyalainkat, fölöttük pedig a kapcsolatőrző angyalt. Adjunk hálát neki, és kérjük meg, hogy segítsen minket. Képzeljük el, hogy a kapcsolatőrző angyal szívéből egy fénysugár indul ki, amely behatol a koronacsakránkon át a szívcsakránkba, és kilégzéskor átárad a párom szívcsakrájába, majd felfelé haladva kilép a koronacsakráján, fel a párkapcsolat őrzőangyala szívébe. Képzeljük el, ahogy ez egy körforgást alkot. Koncentráljunk a légzésünkre, és csináljuk ezt a gyakorlatot öt-tíz percig. Osszuk meg az élményeinket egymással.

Kapcsolatgyógyító gyakorlat: Üljünk le egymással szemben, és gyújtsunk meg egy-egy gyertyát magunk előtt, saját védőangyalaink tiszteletére, majd egyet középen, a kapcsolatot őrző angyalnak, és ehhez helyezzünk egy közös fényképet. Először nézzünk az első gyertyába, és fohászkodjunk a saját védőangyalunkhoz segítségért, majd figyeljünk befelé, a válaszra várva. Ezután a másik gyertyába nézve a kapcsolatőrző angyalt kérjük, hogy segítsen minket. Minden esetben köszönjük meg, hogy segített, még akkor is, ha esetleg nem kaptunk konkrét tanácsot vagy választ. Végül a harmadik gyertyába nézve mondjuk el: „Ezt a gyógyulást és ezt a kapcsolatot a fénybe emelem.”

Sok játékosságot, ötleteket és kitartást kívánok! Ha esetleg valamilyen eredeti dolgot sikerült kitalálnotok és megvalósítanotok, írjatok az alapítvány címére, az ötletbörze mindig jól jön!

[megjelent-manifesztum szam=15]
 

Manifesztum 15. szám

2001. november

manifesztum15

Ára: 500 Ft

Összes Manifesztum »

 

2. rész

A párkapcsolat fontos és egyelőre elengedhetetlen része a szexualitás. Ha egy kicsit visszatekintünk az elmúlt évszázadokra, majd visszatérünk a jelenbe, hatalmas különbséget érzékelünk ezzel a témával kapcsolatban. Hosszú száz éveken keresztül Európában olyan energiákat fojtottak el, melyek létfontosságúak, hiszen a kettes csakra energiája nemcsak a szexualitást, hanem az életerőt és a kreativitást is magában hordozza. Általa megélhetjük lényünk önkifejezését, belső erőnket, de természetesen nem kell ezt az energiát ösztönszinten hagyni. Keleten különböző módszereket fejlesztettek ki az itt áramló csi átalakítására, áramoltatására, hiszen tudták, hogy a helyesen megélt szexualitás mennyi élményt, örömöt, fejlődést hozhat két ember életében és kapcsolatában. Nagyon fontosnak tartották, kiemelt szerepe volt a férfi és nő közti különbségeknek. A nő a befogadó, a férfi a kiáradó része az embernek, ennek megfelelően más-más minőségek, gyakorlatok hatnak rájuk. Ez nemcsak a nemi jellegekben való különbözőségeket jelenti, hanem az energiák áramlását is. Általában egy szeretkezés után is más-más módon reagálunk, míg egy férfi gyakran elfárad, a nő feltöltődik, hisz magába fogadta a másik kiáradó energiáját. A férfiaknak korlátozott kiárasztható energiájuk van, a nőké kifogyhatatlan a taoista tanítások szerint. Keleten rendkívül nagy kultúrája van a szerelmi, szexuális életnek. Ennek nem csupán az élvezetek megnövelése a célja, sokkal inkább energiáink helyes kezelésének elsajátítása. A szexuális csinek egészségjobbító és életmeghosszabbító hatása is van. A hagyományos taoista háztartások alapvető kelléke a „párnakönyv”, valamint a napok magától értetődő része a különböző intimtornák, csi kung és a férfi és női nemi gyakorlatok.

Mivel napjainkban rengeteg elfojtással találkozunk, fontos tudatosítanunk, hogy a helyes szexualitás nélkül nem léphetünk tovább a szellemi utunkon, de ugyanúgy magánéletünknek is fontos része kellene, hogy legyen. Nem mennyiségi, hanem minőségi együttlétekről van itt szó. Olyan lenne ez, mintha ki akarnánk hagyni egy emeletet, de lépcsők nélkül nem ugorhatunk szinteket. Rendkívüli fontossága van, hogy megtanuljuk elfogadni azt a nemet, amibe születtünk, hiszen e nélkül nehezen élvezhetnénk életünket. Elképesztő adat, hogy a nők hetven százaléka nem tudja, milyen az örömteli szexuális élet. És ami lehet, hogy meglepő, de ez nem feltétlenül a férfiak hibája. Kulturális hiányosság, tabu, „bűnös dolog”, neveltetési és máshonnan összeszedett „önmegnevelési” szokásaink eredményeként elvesztettük nemi identitásunkat, és így megrendültek az alapjaink is. Fizikai testünk szeretete és örömei nélkül hogyan akarunk lelki, sőt szellemi örömöket megélni? Ha nincs lábunk, nehezen másszuk meg a hegyet, és bár már ilyen is megtörtént, maradjunk inkább a hagyományos embertípusoknál.

A nők ugyanolyan hibásak lehetnek egy elrontott házasélet terén, mint a férfiak. Ki nem mondott, meg nem beszélt dolgok, hozott valós vagy vélt sérelmek, és még sorolhatnánk. Első lépésként fel kell fedezni mi a jó saját testünknek, és ez bizony kísérletezgetés kérdése. Legyünk bár egyedül vagy párkapcsolatban, testünk erogén zónáit meg kell ismernünk. Sokunk küszködik rossz tapasztalatokkal, fájdalmas emlékekkel, tabukkal, melyek jöhetnek akár a gyermekkorból is. Szükséges ezeket felderíteni, tisztázni és feloldani valamilyen stresszoldó technika segítségével. A partnernek is fontos szerepe van, hiszen gyengéd kitartással és játékos kísérletezgetéssel meglepő fizikai és lelki-szellemi élményeket élhetünk át. Legyünk őszinték egymáshoz, mondjuk ki, vagy legalább mutassuk ki a vágyainkat, hogy mit hogyan szeretnénk, hogy hol vannak testünk érzékeny pontjai. Partnerünk dolga, hogy előcsalogasson minket csigaházunkból, és hogy kint is maradjunk, de ne feledjük, hogy az érme másik oldalán mi is partnerek vagyunk, és ugyanezek a dolgok ránk is vonatkoznak. Nemcsak a nőknek, hanem a férfiaknak is vannak szexuális gátlásaik, bár ezeket nehezebb észrevenni, hiszen azt hisszük, nekik „ígyisúgyis” jó. Ez egy másik alapvető tévedésünk, hiszen egy orgazmus nem azonos egy harmonikus szexuális együttléttel. Ezt a férfiaknak kell felismerniük, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. Komoly taoista tanítások figyelmeztetnek arra, hogy a férfiaknak talán még fontosabb foglalkozni nemi energiájuk kezelésével, mint a nőknek. Ezen írások szerint a szexuális vágyakon való önuralom és a magvesztés nélküli orgazmus a férfiak helyes önértékelésének és hosszú egészséges életének egyik kulcsa. Ha az orgazmus energiáját befelé fordítjuk, akkor belső szerveink és mirigyeink hatalmas energialöketet kapnak. Egy szeretkezés lényege a két lélek, illetve szellem egyesülése kellene, hogy legyen, nem pedig öncélú örömszerzés.

„A taoista tradíció a férfi nemi szervét, a ,,jáde bot”-ot a kozmikus kreativitás megtestesüléseként tekinti, a női „jáde kapu” a bejárat az ősi „élet szent palotájához”, a befogadás megtestesítője. Az emberpár csak közösen képes kreativitást és harmóniát vinni az „öröm és az élet palotájába”, hogy ott hódoljon Istennek.”

Ahhoz, hogy a szexualitás testi-lelki-szellemi szinten harmonikus legyen, kiegyensúlyozott állapotban kellene élnünk. Szervezetünk csak akkor képes gyógyító energiát felvenni a kozmoszból, ha az endokrin rendszerünk jól működik (nemi mirigyek, mellékvesék, hasnyál-, csecsemő-, pajzs-, agyalapi és a tobozmirigy).

Szeretkezés alatt fontos, hogy odafigyeljünk a másik igényeire, hiszen a férfi és a női test máshogy működik. A nő lassabban jut el a teljes befogadáshoz, „fel kell készíteni” őt testileg-lelkileg. A masszázs, a zene, a füstölők és a különböző testrészek érintése serkentőleg hat nemcsak kívül, hanem a belső szervekre, mirigyekre is. Például a köldök a tizennégy főmeridián gyűjtőpontja a szeméremcsonttól az alhasig terjedő részben, ezt hetvenkétszer kell az óramutatóval megegyező, majd hetvenkétszer az ellenkező irányba finoman masszírozni, ez megnyitja, tisztítja, gyógyítja és erősíti az energia áramlását. Fontos szerepe van a gátnak, mely a végbélnyílás és a nemi szervek között helyezkedik el. Mind a nők, mind a férfiak végezhetnek egy egyszerű gyakorlatot reggelente, mely az intimtorna, illetve a férfi szarvasgyakorlat alapja. Ez nem csak a szexualitásban, de a szülésnél és a szülés után is hasznos lehet. Fekvő, ülő és álló testhelyzetben is végezhető. Nőknél: belégzésre feszítsük meg a hüvely és a végbélnyílás záróizmait, mintha be akarnánk zárni ezeket a nyílásokat, majd próbáljuk őket felfelé húzni azáltal, hogy a záróizmokat még jobban megfeszítjük. Tartsuk ezeket az izmokat legalább hét másodpercig megfeszítve, és ne lélegezzünk. Ez az endokrin rendszer hét mirigyét is erősíti. Kilégzésre lazuljunk el, majd ismételjük negyvenkilencszer. Ha eleinte nem megy, ne erőltessük, rendszeres gyakorlással megerősödünk. Férfiaknál a záróizom megfeszítését nyolcvanegyszer ismételjük.

A végbélzáró izom megfeszítésével „kozmikus energiakeringés” jön létre, amely hetvenkétezer áramkörből álló hálózatot alkot, és ez a finom rezgés testünk minden sejtébe eljutva egészséggel és életerővel látja el azokat.

Férfiaknál bizonyos csi kung gyakorlatok elvégzését ajánlják a kínai tanok, mint például a zsen-mo pontok aktivizálása, a végbélzáró izom megfeszítése és elernyesztése és a férfi nemi gyakorlat.

„Az egyesülés igazi szépsége és öröme belsődleges, és csak akkor juthatunk el hozzájuk, ha a jin jáde bejárat és a jang jáde bot a legmagasabb szinten alakít ki harmóniát egymással.”

A gyakorlatok csak részletek a különböző technikák egymásra épülő leírásából, de önmagukban is jó hatásuk van és alkalmazhatóak. További ötletek, leírások a szakirodalomban találhatóak, lásd: Chian Zettnersan: A tao hálószobatitkai; Maneween és Mantak Chia: Taoista szerelmi titkok (férfiaknak) és Gyógyító szerelem (nőknek), valamint gyakorlati oktatást kaphattok például Kriston Andreánál (telefonszám az alapítványban).

Ugorjunk egyet, és térjünk át egy másik életszentségre, a házasságra. Bár különösnek tűnhet ez a váltás, mégis a jó házasság egyik titka a kiegyensúlyozott és örömteli szexuális élet. A házasság nemcsak két ember együttélése, hanem valami sokkal többnek a felvállalása. Számos esetben tapasztalhattuk, hogy harmonikus együttélések mentek gyorsan tönkre a házasság után. Vajon miért történik ez? Benne van sok szülői rossz tapasztalat, elvárások, elhamarkodott döntések, stb. Szokták mondani, hogy a házasságok az égben köttetnek, célozva arra, hogy itt bizony már nagyobb felelősséget vállalunk fel, alighanem nagyobbat, mint néha gondolnánk. Ez persze ne vegye el a kedvünket, hiszen ennél szebb feladatot nehéz elképzelni.

A házasságkötésnél születik egy úgynevezett házasságtest, melynek a feje a férfi, a szíve pedig a nő. Van megfoganása (egymásba szeretünk), áldott állapota (jegyesség) és megszületése (házasság) ennek a házasságtestnek. Az úgynevezett felnőttkorra van szükség a fej és a szív összhangba hozására. Fontos, hogy testi-lelki-szellemi szinten is harmóniában legyen az a két ember, aki összeházasodik, hiszen ekkor magasabbra kerül a mérce, megszületik a házasság géniusza is, aki alakítja, formálja a kapcsolatot. Ő a házasságtest védőangyala, aki segíti a hétévenkénti változásokat. Érdemes időnként ezért a lényért egy-egy közös áldozatot vagy felajánlást hozni. A reggeli álmok kölcsönös elmesélése erősíti a kapcsolatot a házasság géniuszával. Az előző számban leírt gyakorlatok is jót tesznek a kapcsolat erősítése szempontjából.

Előfordul, hogy megbetegszik a házasságtest, ezekre az okokra érdemes odafigyelni:
– kétfejű házasság: mindketten a fej szerepét akarják betölteni, így ez állandó harcra ad okot,
– kétszívű házasság: mindkét fél szív akar lenni,
– szerepcsere: ez talán jobb, itt mindkét fél megtalálhatja a helyét.

Van, hogy a házasság középpontjában nem egymás, illetve a szeretet, hanem mások, például gyermek, barátok, munka, szülő, szex áll; ezekre ugyanúgy érdemes odafigyelni, mint a párkapcsolatokban. Minden feladat, nehézség feloldható itt is, ha szeretettel vagyunk egymás iránt. Figyeljünk kifelé, mire van társunknak, párunknak szüksége, és figyeljünk befelé, mert a mi igényeink, érzéseink, óhajaink ugyanolyan fontosak, mint a házastársunké. Az ünnepek és a különleges napok is kellenek, hiszen „csak” a mérce lett nagyobb, párunk nem változott.


Pfeffer Zita

[megjelent-manifesztum szam=16]
 

A szerző

Napfényes Élet Alapítvány

Napfényes Élet Alapítvány

Alapítványunk non-profit alapon, közhasznú tevékenységet folytat. Célunk az emberek testi lelki- szellemi harmóniájának elősegítése. Ennek érdekében előadásokat, táborokat és tanfolyamokat szervezünk (pl.: Természetes életmód alapjai, Szellemtudomány alapjai és haladó tanfolyam). Váradi Tibor (vallásbölcsész, természetgyógyász) előadásait minden héten több száz ember látogatja, ezekről felvételeket készítünk, és közreadjuk azokat audio kazettákon, DVD-n és CD-n.

A kiadó előzetes írásos hozzájárulása nélkül tilos a honlap egészének vagy részeinek (szöveg, grafika, fotó, audio- vagy videóanyag stb.) bármilyen formában történő reprodukálása, terjesztése és értékesítése. A jogosulatlan felhasználás büntető- és polgári jogi következményeket von maga után.
Bővebben a szerzői jogokról >>

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó cikkek