| |
Hírlevél feliratkozás
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig naprakész információt kapjon a Napfényes Élet Alapítvány által szervezett előadásokról, tanfolyamokról, rendezvényekről valamint Váradi Tibor médiaszerepléseiről.
Lélekhíd
 Mindennapi imádságok imakönyv
„… Az ima lényege abban áll, hogy az ember felemeli szívét-lelkét a
szellemihez, az istenihez. Az ima gyógyító erőket aktivizál a testben és
a lélekben egyaránt. … Az igazán értékes és hatékony ima szívből fakad,
valamint hittel és bizalommal teli. Az így mondott ima révén
láthatatlan kehely születik lelkünkben, amely képes befogadni az isteni
szeretetet és kegyelmet. …”
Ízelítő a témákból:
Miatyánk,
Krisztus, Szent Szellem, Michael, Gábriel, Raffael, Uriel, Angyalok,
Szeretet, Szív, Szolgálat, Fény, Magyarság, Nagyboldogasszony, Gyermek,
Halál, Béke, Természet, …
|
A nyers növényi étrend előnyei
|
|
A nyers növényi ételek
természetes formájukban fogyaszthatók. Vitaminokban, nyomelemekben,
ásványi anyagokban gazdagok. A növények egymást kiegészítő, teljes
egységet képviselő tápanyagokat halmoznak fel. Az emésztésükhöz minden
anyagot tartalmaznak.
1. Tápegész - A nyers növényi ételek
természetes formájukban fogyaszthatók. Vitaminokban, nyomelemekben,
ásványi anyagokban gazdagok. A növények egymást kiegészítő, teljes
egységet képviselő tápanyagokat halmoznak fel. Az emésztésükhöz minden
anyagot tartalmaznak.
2. Magas napenergia-tartalom
- A növények zöld festékanyaguk segítségével képesek közvetlenül
felvenni a Nap energiáját a napfényből. (Éppen ezért „Nap-konzerveknek”
is hívják őket.) Ezt jelzi erős ún. „biofoton"-sugárzásuk is. A
táplálékok közül a friss, érett, nyers gyümölcsök, dió-és zöldségfélék,
bogyók, levelek, szárak, gyökerek és magvak bocsátják ki a legerősebb
biofoton-sugárzást. Az eltárolt napenergia leginkább sértetlen,
természetes formájukban vehető fel belőlük.
3. Enzimbőség
- Az enzimek jó emésztést és anyagcserét biztosítanak. Lehetővé teszik
a tápanyagok (vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok, fehérjék,
szénhidrátok, zsírok és olajok) szervezetbe kapcsolását. Hőkezelés
hatására azonban (kb. 55°C fok felett) lebomlanak, és ezek hiányában a
különböző tápanyagok vagy nem is hasznosulnak, vagy a szervezet saját
tartalékaiból kell a szükséges enzimeket előállítania (ami például a
hasnyálmirigy természetellenes túlterheléséhez vezet).
4. Vitaminbőség
- A nyers növényi táplálékok gazdagon tartalmaznak különböző, az emberi
szervezet számára fontos vitaminokat. Sok vitamin azonban a hőkezelés
(például a C-vitamin 60°C fokon), a túlzott hűtés, vagy akár csak a
növény felszínének a megsértése hatására tönkremegy. Az állati eredetű
táplálékokban pedig eleve jóval kevesebb vitamin talál-ható, emellett
sok vitamint emészthet fel a természetellenes formában fogyasztott
(denaturált) ételek (pl. fehér liszt, kristálycukor), valamint az
élvezeti cikkek (pl. kávé) fogyasztása is („vitamin- és nyomelem
rablás").
5. Organikus sótartalom
- A növényi táplálék szerves (organikus) sókat tartalmaz, melyet az
emberi szervezet képes fel-dolgozni és beépíteni. A szervetlen sók (pl.
tengeri só) ezzel szemben a szervezetben lerakódnak, és jelentős
mennyiségű vizet kötnek meg (lg konyhasó pl. 120g vizet), melyek számos
betegség forrásai. Tiszta növényi étrendre térve a szervetlen sók és az
általuk megkötött víz kiürül a szervezetből; javul az anyagcsere,
normalizálódik a vérnyomás. A szerves sók, melyek utánpótlása a növényi
táplálékkal biztosított, az enzimek által a szervezetbe épülve maradnak.
6. Rostbőség
- A nyers növényi ételek gazdagon tartalmaznak rostanyagot, amely
serkenti a bélműködést, elősegíti a rend-szeres széklet meglétét, és
segít megszüntetni a székrekedést. A beleken gyorsabban áthaladó és
onnan könnyebben ki-ürülő salakanyag kevésbé terheli a szervezetet:
kisebb az esély a belekben lezajlódó rothadásra, valamint a
visszaszívódó mérgező anyagok mennyisége is kevesebb ily módon.
7. Optimálisabb fehérjebevitel
- Vegyes étrend mellett az optimális fehérjemennyiség többszöröse
kerülhet be a szervezetbe. A többletfehérje a belekben rothadáson megy
keresztül, melynek méreganyagai a vastagbélből felszívódva elárasztják
a szervezetet (önmérgezés). Ez számos betegség okozója. A helyesen
összeállított növényi étrend megfelelő mennyiségű fehérjét biztosít a
szervezet számára, amely aminosavösszetételét tekintve is optimális - a
fehérjeanyagcsere-zavarok tehát kiküszöbölhetők.
8. Gyulladásgátló hatás
- A természetes étrend számos eleme (főként a gyümölcsök, a citrusfélék
és a hagyma, az A és C vitamin) gyulladásgátló hatású. A vegyes
táplálkozás ezzel ellentétben fokozhatja a gyulladásokat.
9. Antibiotikus hatás
- Minden magasabbrendű növényben (főleg fűszernövényekben és a
hagymafélékben) kisebb-nagyobb mennyiségben baktérium- és vírusölő
anyagok is találhatók, melyek nyers fogyasztás esetén érvényesülnek.
Hatásukra gyorsabbá válik a véralvadás, a hajszálérfalak ellenállása
nő, a T-limfociták száma megemelkedik, így fokozódik az immunitás. A
vegyes táplálkozás ezt csökkenti.
10. Megfelelő zsír és koleszterin tartalom
- A növényi táplálékban túlnyomórészt telítetlen zsírsavak találhatók,
melyek segítik az érvédő koleszterin képződését. Ez kedvező hatású az
érrendszerre, szívműködésre és a vérkeringésre; a vérrög-képződés
(trombózis, embólia) ellen hat, és gátolja az infarktust. Az állati
eredetű táplálék ezzel szemben nagy mennyiségben tartalmaz telített
zsírsavakat, melyek fogyasztása az érkárosító hatású koleszterin
növekedéséhez vezet.
11. Antikarcinogén hatás
- A nyers növényi étrend gátolja a rákos elváltozások kialakulását
(főként a szőlő, a citrus- és a hagymafélék). A húsos, vegyes étrend és
anyagcseretermékei ezzel szemben fő okozói a rákos betegségeknek.
12. Lúgosító hatás
- A szervezetben végbemenő kémiai folyamatok nagy része lúgos közeget
igényel, a lúgos közeg biztosítja az egészséges sejtélet számára
kívánatos feltételeket. A növényi étrend lúgosító hatású a szervezetre
nézve, míg a vegyes étrend savasító hatással jár. Mivel sok baktérium
csak savas közegben képes szaporodni, így a savas közeg meleg-ágya a
különböző kórokozók elszaporodásának is.
Ajánlatos heti egyszer 24 vagy 36 órás, valamint negyedévente három napos böjtöt tartani. |
|
 |
|
|
