|
Amióta az emberi szellemek segítségre szorulnak, mindig volt
segítség. Van egy isteni kéz, amely lenyúl az égből, és felhúzza oda az
őszinte keresőket. Isten segítői, az isteni kéz megtestesítői, időtlen
idők óta élnek az emberek közelében szabadságukban és szeretetükben
kiteljesedve, példát mutatva az emberi szellemek számára. Istenben
megvalósult lények ők. Uralják a tér és idő törvényeit, sem a fizikai
test, sem ez a bolygó nem képez számukra korlátot. Ittlétük önkéntes,
nem a karma által kötött, s az illúziók játéka nem zavarja őket. Lényük
valódi szabadságát, istenemberségük minőségét felfogni a mai korszak
anyagba süllyedt emberének komoly hitpróbája. A létezésükről szóló
történetek az anyagba mélyedt emberek számára mesének, kitalációnak
tűnhetnek, pedig hogyha valami igazán valóságos, káprázattól mentes,
örök és jelentőséggel bíró ami világunkban, akkor éppen az ő létezésük
az. Semmi sem fontosabb hát, mint róluk elmélkedni!
Babadzsi egy
avatára (isteni alászállás). E nagy vitákat kiváltó fogalom nem mást
jelent, mint azt, hogy az Istenség testbe öltözik. Tágabb értelemben
véve az avatára az isteni egységbe tudatosságának megtartásával
visszaolvadt lény, aki leereszkedik a szellemi világokból, azért, hogy
minket, embereket a karma és a káprázatok kötőerejéből kiemeljen.
Babadzsi
több, mint avatára. Ezáltal arra gondolunk, hogy Babadzsi krisztusi
beavatott. Egyike az elsőknek, aki beavatást kaphatott Isten fiától,
Földünk történetének legfontosabb szellemiségétől. Babadzsi a Bibliából
ismert vak koldus, az első Nap-karmás, aki vakságát az emberek helyett,
szabad akaratából, szeretete erejével vállalta magára, és akit
vakságától éppen a Krisztussal áthatott Jézus szabadított meg. Innentől
kezdve Babadzsi Krisztus reprezentánsa is. Egy lény, aki mesterével
egybeolvadva részesedhetett Krisztus lényének áldásában.
Babadzsi szabad lénye bárhol megjelenhet. Mesterének mintájára
rendelkezett testének fénnyé alakításának, és romolhatatlan testben
való megjelenésének a képességével. Tudta anyagiasítani és szétoszlatni
a testét, sőt akár több testben is meg tudott jelenni, egyszerre több
helyen is. Sok száz éves korának semmilyen jelét nem viselte. Tizenhat
évesen történt megvilágosodása óta fizikai teste nem korosodott.
Rendszerint egy kisebb csapattal, magas szintű szellemekből álló néhány
követőjével látogat el oda, ahová akar, meg-megjelenve, finomabb síkról
materializálódva, néha pedig gyalogosan közlekedve. Leggyakrabban kis
csoportjával, egy banyan fa árnyékában ülve ábrázolják.
Babadzsi nem
mese, nem ábránd, hanem valóságos személy. Sankara, Kabir és Lahiri
Mahászaja beavató mestere, Krisztus egyik legfontosabb munkása. Bárhol
és bármikor megjelenik, óriási kegyelem az embereknek. Lahiri Mahászaja
úgy mondja: bárki, aki tisztelettel ejti ki Babadzsi nevét, azonnal
hatalmas áldást vonz magához. Feladatai közé tartoznak India
szentjeinek a támogatása, és a krisztusi tanítások átadása Keletnek. Ő
indítja el a Krisztus-központú alapokon álló krija jóga irányzatát, és
inspirál, útmutatásokkal lát el számos, az egész emberiség jövőjén
munkálkodó szellemiséget. Nem akárki Ő! Olyan szellemi magaslat,
amelynek meglátása kellően magas tudatszint nélkül nem történhet meg.
Babadzsi
világát rejtély övezi, és számtalan csodás történet szól róla. Halottat
támaszt fel, karmát vesz fel másoktól, teste úgy sűrűsödik fénnyé, vagy
változik fénygömbből emberi alakká, mintha mindez valami fantasztikus
filmben játszódna. Fontos azonban tudnunk, csak akkor és ott jelenik
meg, hogyha annak megfelelő helye és ideje van, és csak akkor, hogyha a
vele találkozók tudat- és rezgésszintjüknél fogva készek erre a
találkozásra. Szét lehetne égni, bele lehetne zavarodni egy idő előtt
megtörténő találkozásba Babadzsival. Babadzsi sohasem jelent meg
nyilvánosan. Mások csak akkor láthatják vagy ismerhetik fel, hogyha ezt
ő is akarja. Romolhatatlan teste nem igényel élelmet. Mint krisztusi
beavatott, állandó bensőséges összeköttetésben van mesterével. Nagy
jelentőségű esemény az, hogyha egy ilyen tanító nemcsak szellemi síkról
ihlet és segít, hanem itt működik a Földön, szent elhatározásában, hogy
az emberiség segítségére legyen. Egyes avatárák rövid időre jöttek,
mások - mint Babadzsi -, évszázadok óta földközelben vannak, és
segítenek. Hogyha tényleg fontos, komoly oka vagy célja van, Babadzsi
azonnal megjelenik, nyomatékosítva ezzel áldásos, reánk irányuló
figyelmét. L. Mahászaja leírja, hogy kedvéért a mester a Himalája egy
eldugott részén csodálatos aranypalotát anyagiasított, itt adva
tanítványának beavatást a krija jógába. Innen indul hát a krija, Isten
áldásából Isten álmában foganva. Az avatáráknak nincsen szükségük
álmodásra. Álmok helyett maguk szórakoztatására és mások segítségére
tudatosan világokat építenek, melyben, hogyha így kell lennie, az
emberi szellemek is időzhetnek, azért, hogy tanuljanak és fejlődjenek.
A világok Isten álmai, próbaterületek, az emberei szellemek létezése
pedig fejlődési lehetőség ezen álomban. A Babadzsi által létesített
csodapalota is egy ilyen, formát öltött álom volt, uralva azt az
Istenben megvalósult lényének akarata által, teljes tudatossággal,
tudományos ismerettel és összpontosítással, megfelelő helyre helyezve,
és rögzítve az atomokat, úgy, hogy az isteni szépség és összhang az
adott térben megnyilvánuljon. Az általa létrehozott világ persze
bármikor lebontható és újraírható. A tanítványok fürdőzhettek ennek a
világnak a varázsnektárjában, a lebontás után pedig az anyag kötött
atomjai visszaolvadtak a szellem lényegébe, ahonnan létrejöttek. Az
érdeklődők a keleti szentek életrajzát olvasva, sokszor találnak olyan
történeteket, melyek már-már a kételkedés és elbizonytalanodás irányába
vezethetik őket. A hit próbára tétetik. Vannak-e csodák, létezik-e
szellemi világ, igazak-e a szentekről szóló rendkívüli történetek? Igaz
volt-e Krisztus Urunk feltámadása, romolhatatlan testben megjelenése, a
halottak feltámasztása, a csodás gyógyítások, az előre kijelentett és
ugyanúgy megtörtént események? Igazak voltak mind! Nekünk pedig,
kételkedő, hitünket vesztett európaiaknak ennek fényében kell Kelet
csodás életrajzait és a szellemtudomány közlendőit tanulmányoznunk.
Kelet
korunkban még nem bővelkedik a Krisztus-központú szellemi
irányzatokban, ezért a Babadzsi nyomdokain létrehozott, és a
Paramahamsza Jógánanda által Nyugaton is elterjesztett krija jóga
létezése különösen fontos. A krisztusi szellemiség finoman, a maga
szelíd és megfékezhetetlen erejével mindenütt szétárad világunkban.
Kelet és Nyugat előnyei a földfejlődés során fokozatosan ötvöződnek. A
Babadzsi ihlette utak mind azt támogatják, hogy Kelet és Nyugat együtt,
egymás tapasztalatait felhasználva létrehozza a szellemi arany
középutat, feloldva az ellentéteket, egyesülve a szeretet és bölcsesség
ereje által.
Fontos tudni azt, hogy a Babadzsi elnevezés Indiában
meglehetősen általános név. A "baba" és a "dzsi" mindkettő egyfajta
tiszteletet jelöl, sok szentet neveznek Babának a "dzsi" szócskát
hozzátéve. Az e cikkben írott Babadzsit szokták még Mahámuni Babadzsi
Mahárádzsának, Krija Babadzsi Nágarádzsának, Mahá jóginak, Siva
Babának, Trambak Babának is nevezni, viszont az indiai nevekben való
nagy kavarodás miatt ajánlatos bármilyen értesülés esetén vizsgálat alá
vetni, hogy ténylegesen melyik Babadzsiról is van szó. Babadzsiról,
Krisztus tanítványáról, vagy pedig egy másik Baba névvel illetett
tanítóról.
Érdemes elgondolkoznunk azon, hogy Babadzsi életének
legfontosabb eseményei általában krisztusi mintára zajlanak. Egyszer
egy képmutató aszkétát L. Mahászaja bírálattal illet. Röviddel később
meglátja Babadzsit, amint ott térdel az aszkéta lábai előtt, és
megmossa őket, a mi Urunk mintájára tisztítva meg azokat. E példa
egyszerre egy önzetlen és segítő tisztító rítus példázata, valamint
utalás arra, hogy nem ítélhetünk meg semmit, hanem mindenkiben az Urat
(a szívünkben élő Krisztust, az isteni Ént) kell meglátnunk,
elvonatkoztatva az érzékek és az érzések káprázatától.
Barát Atilla
Megjelent a Manifesztum 18. számában. |