Még Indiában is, még e mesterekkel telített közegben is rendkívüli eseménynek számít az, hogyha egy a nagy rsi-k közül: egy maharsi (nagy tanító) megszületik. Ilyen testetöltésről beszélünk Ramana Maharsi esetében is, 1879-ben. Egyike volt ő a nagy száznegyvennégyezernek, az univerzumunkban élő tizenhatmilliárd szellemet inkarnációról inkarnációra vezető tanítók tanári karának. E tanítók olyan magasztos erényeket gyakoroltak, hogy elkerülték a bűnbeesést, és számtalan inkarnáció óta pátyolgatják és segítik az emberi szellemek eltévelyedett és gyengeségeikben bukdácsoló milliárdjait. 

Francesco Forgione 1887. május 25-én született Pietrelcinában. Szülei, Ziorazio és Giuseppina mindjárt a születését követő napon elvitték őt a templomba, ahol fiuk a keresztségben a Ferenc nevet kapta. Gyermekkorában sokszor volt magányos; hallgatag és félénk természetű ifjonc, aki már fiatalon is állandóan imádkozott, és keserves könnyekre fakadt, ha valaki a jelenlétében káromkodott. Valószínűnek látszik, hogy Isten már e korai időktől kezdve is működött benne, és későbbi hivatásának gyönge csírái már ekkor bontakozni kezdtek lelkében - mindez megmagyarázhatja tartózkodó magatartását. 

Alighanem Páduai Szent Antal a legnépszerűbb szent az egész világon. Hívei a "csodatévő" jelzővel tisztelték meg. Nincs olyan katolikus templom, ahol képe vagy szobra ne volna megtalálható. Szülei előkelő, gazdag emberek voltak, mindketten a királyi család távoli rokonai. Antal rangjához méltó nevelést kapott. 15 éves korában az Ágoston-rendi kanonokhoz küldték tanulni. Itt annyira megkedvelte a kolostori életet, hogy nem is ment haza többé...

Osho egyike a nagy segítőknek, az isteni síkokról leszállt pártfogóinknak, a félreértett géniusz, akinek szerepe (mint annyiszor a száznegyvennégyezer tanító Földön eltöltött inkarnációinál) még ma sincs helyre téve, akinek lényege az egóval átszőtt emberi értelem hályogán keresztül szemléltetett, akinek lénye méltó megértést és szeretetet mind a mai napig nem kapott. 

Myrai Szent Miklós a keleti egyház egyik fő szentje, a gyermekek Mikulása. Ma minden bizonnyal ő a legnépszerűbb, legismertebb szent az egész világon. Kultusza a bizánci, majd a kopt egyházban bontakozott ki a VI. században. A Miklós név a nicos, azaz "a nép győzelme, ragyogása" szóból ered. 

Márk a hagyomány szerint Kr. u. 14-ben született Jeruzsálemben, és édesanyjával, Máriával lakott együtt. Házuk az első keresztény gyülekezet központja volt. Jézus is e szent házban költötte el az utolsó vacsorát. Márk a lévi törzshöz tartozott, és ennek megfelelően papi szolgálatra szánták. Már a kiképzés kellős közepén tartott, amikor 19 éves korában megtörtént az első sorsélménye, amely megváltoztatta az életét. 

Számos kutató elme próbálta már felfedni a titokzatos gróf életének és halálának rejtelmeit. Ez többé-kevésbé sikerült is, a kutatás módjától függően. A levéltárak és a ránk maradt történetek egy ellentmondásokkal, rejtélyekkel és titkokkal teli életet tárnak elénk. Ezekben a történelmi "tényekben" hemzsegnek a találgatások, pletykák és fikciók. Így a dolog tovább bonyolódik. 

Fülöp kemény időkben, a XVI. század Rómájában élt. Középkor, inkvizíció, külsőségek, az egyházi élet hanyatlása, álszenteskedés, pogány kultúrák kicsúcsosodása, egy nemzedék, amely kezdte elveszíteni Istent, és amely ráadásul abba a hibába és pökhendiségbe is esett, hogy Isten nélkül, önnön fényében ragyogva próbálta élni az életét. 

Az 1895-ben a dél-indiai Madanapalleben született, és Krisna után elnevezett gyermeket a Teozófiai Társaság hamar felfedezte. Figyelő szemek látták meg benne a szentség jegyeit, és olyan világi magaslatokra emelték fel, amilyenre egy gyermeknek egyáltalán nincsen szüksége.
A híradások szerint Leadbeater, a Teozófiai Társaság egyik vezetője 1909-ben, az indiai Adyarban egy fiút látott fürödni a tengerben, akinek rendkívüli aurája felkeltette a figyelmét. 

A huszadik század folyamán Teréz anya mellett egyetlen olyan ember élt, akit a világ „nagy szellem"-nek, „mahát-má"-nak tartott. Ez a törékeny halandó, Móhandasz Karamcsand Gandhi mindannyiunk számára követendő példa lehet. Reményt ad a mi tökéletlen világunkban: igenis törekedhetünk tökéletességre az egyén, a társadalom és a nemzet szintjén egyaránt. 

Szent György tisztelete rendkívüli módon elterjedt mind a nyugati, mind a keleti keresztény egyházban. A keleti egyházban Prokopiosszal és Theodorral együtt a nagy katonaszentek közé tartozik. Közülük is ő a "zászlótartó", hiszen Konstantinápoly védőszentje volt. Nyugaton a lovagok, a nemesség, a parasztok, a lovak és a háziállatok védőszentje. Az úgynevezett tizennégy segítő szent egyike, akinek közbenjárását különböző betegségek esetén is kérték. 

Amióta az emberi szellemek segítségre szorulnak, mindig volt segítség. Van egy isteni kéz, amely lenyúl az égből, és felhúzza oda az őszinte keresőket. Isten segítői, az isteni kéz megtestesítői, időtlen idők óta élnek az emberek közelében szabadságukban és szeretetükben kiteljesedve, példát mutatva az emberi szellemek számára. Istenben megvalósult lények ők. Uralják a tér és idő törvényeit, sem a fizikai test, sem ez a bolygó nem képez számukra korlátot.