Miután Buddha megvilágosodott és úgy döntött, hogy kinyilvánítja az ehhez vezető utat, felkereste korábbi remetetársait. A nekik elmondott beszédet a helyről, ahol tartózkodtak, Benáreszi Beszédnek nevezik. Ez volt Buddha első tanítása, a Tan kerekének első megforgatása. Arról beszélt, hogy aki elhagyta a világi életet, annak két végletet kell kerülnie. Az egyik az elmerülés az örömök élvezetében, ami szellemtelen, alantas és romlásba visz, a másik az önsanyargatás, ami szenvedésteli, dicstelen és ugyancsak romlásba visz. A kettő közti középút viszont megnyugváshoz, bölcsességhez és megvilágosodáshoz vezet. Ez maga a Nemes Nyolcrétű Ösvény. Azaz: helyes szemlélet, helyes szándék, helyes beszéd, helyes cselekvés, helyes megélhetési mód, helyes törekvés, helyes éberség, helyes elmélyedés.

A megvilágosodás szellemtudományi szempontból azt az állapotot jelenti, amikor az ember szelleme teljesen áthatja a lelkét. Ezután az ember már nem három, hanem két részből áll: szellem-lélek és test. Ezután további feladat a test átszellemesítése, ezt keresztény terminológiával megdicsőülésnek nevezik. A lélek étszellemesítésének alapjait Buddha rakta le, az ő tanítása segíthet bennünket a megvilágosodás elérésében. A megdicsőüléshez pedig Krisztus tetteinek helyes átélése vezeti el az embert.

Más megközelítésben a Nemes Nyolcrétű Ösvény rokonságot mutat a jóga nyolcszintű útjával, és a nyolc boldog-mondással is. Mindegyikük a torokcsakra asztrális szirmainak megnyitásában segíti a tanítványt. E szirmok felnyitása akkor volt az emberiség kollektív feladata, amikor a középkor táján a buddhai impulzus a részvét formájában elérte a keresztény világot is, ugyanakkor még ma sincs minden embernél megfelelően érett állapotban. A gége közelében lévő csakrának, szellemi érzékszervnek tizenhat szirma van. Mint a többi csakra esetében is: fele éteri, fele asztrális szirom. Az éteriek az ősrégi időben kifejlődtek már. Tudatosan csak az asztrális szirmokon kell fejlesztenünk. Ehhez bizonyos lelki képességeket kell elsajátítanunk. Ha ez sikerül, a mára eltompult éteri szirmok maguktól megjelennek majd. Teljes felnyílása után ez a csakra teszi lehetővé, hogy valaki látnoki módon átláthasson egy másik lény gondolkodásmódján, s ez teszi lehetővé a természeti jelenségek valódi törvényeibe való mélyebb belátást is.

A szellemtudomány hat gyakorlatot ír elő a tanítvány számára. Ezek is fontosak témánk szempontjából: a nap előre nézése, a nap visszanézése, a szívcsakra megnyitása, a torokcsakra megnyitása, koncentráció és meditáció.

A homlokcsakra, szívcsakra és szívmellékcsakra megnyitása mellett a torokcsakra helyes működése szükséges a szívgondolkodás leendő szervének, az éteri szívnek a létrejöttéhez is, melynek révén a gondolkodási képességnek és a tudatnak az agytól és az érzéki észleletek egyoldalúságától való függése megszűnik.

Gyakorlati lépések

Más és más korokban, kultúrában, földrajzi helyen az embernek eltérő szellemi képzésre van szüksége. Buddha tanítása eredetileg a kétezer-ötszáz évvel ezelőtti indiai embernek szólt. Buddha szerint tana ötszáz évig marad meg eredeti tisztaságában. Bár az elvek ma is érvényesek, azokból ki kell szűrnünk azt, ami csak az akkori tanítványokra vonatkozott, és hozzá kell tennünk, ami ma szükséges.

Rudolf Steiner a torokcsakra fejlesztéséhez azt ajánlotta, hogy az egyes elemeket a hét egyes napjain gyakoroljuk, a nyolcadikat pedig egész héten át. Ez utóbbi összeköthető a nap visszanézése gyakorlattal is. Mielőtt filmszerűen visszapergetnénk az eseményeket, előtte végignézhetjük úgy is a napunkat, hogy tetteink mennyire feleltek meg az adott elveknek, elgondolva a helyes hozzáállást.

A Nemes Nyolcrétű Ösvény első két lépcsőjét együttesen bölcsességnek, a további hármat erénynek, az utolsó hármat pedig elmélyedésnek is nevezik.Nézzük lépésről-lépésre.

1. Helyes szemlélet - a képzetalkotás módja (szombat)

Buddha szerint ez a Négy Nemes Igazság belátása. A világ elfogulatlan szemlélete, mely feltárja, hogy a lét szenvedés, a szenvedés oka a vágyakban rejlik, a vágyak megszüntetése a szenvedést is megszünteti, ennek módja pedig a Nemes Nyolcrétű Ösvény. Krisztus óta a lét nem szenvedés, hanem út a kiteljesedés felé, de ennek akadályai továbbra is a lélek szenvedélyeiben rejlenek, amelyeket valójában csak lelkünk átszellemesítésével oldhatunk fel.

Ma a szellemtudomány ehhez azt teszi hozzá, hogy vigyázzunk a képzetalkotás módjára. Minden képzet jelentőségteljes legyen, és tekintsük úgy, mint híradást a világról. A lélekből minden képzetet, mely nem a külvilágot tükrözi, helytelen és jelentőség nélküli, távolítsunk el. Ez a szellemtudományi nézetek elfogulatlan belátásához vezet.

2. Helyes szándék - elhatározás (vasárnap)

Buddha egyszerűen azt mondja, határozzuk el a lemondást, a jóakaratot és az ártó szándék elkerülését. Valójában a helyes szemléletből fakadó elhatározásokat jelenti.

Mindenre megalapozottan, átgondoltan határozzuk el magunkat, mindenre megfontolt okunk legyen. Tartsuk távol lelkünktől a meggondolatlan, jelentős ok nélküli tetteket.

3. Helyes beszéd (hétfő)

Itt Buddha négy dolgot említ. Tartózkodás a hazugságtól, rágalmazástól, durva beszédtől és az üres fecsegéstől. Azaz igaz, egyetértést hozó, szeretettel és szellemmel teli beszéd a helyénvaló. Lásd Mani tanításában a száj pecsétjét.

Beszédünk legyen értelmes, jelentős, megfontolt, ne legyen se túl sok, se túl kevés, és hűen tükrözze a külvilág folyamatait. Kerüljük a csak a beszéd kedvéért való, alaptalan és össze-vissza beszédet, de ne zárkózzunk el az embertársakkal való érintkezéstől - épp abban fejlődjön jelentőségtelivé beszédünk.

4. Helyes cselekvés - magatartás, külső cselekvés (kedd)

A testtel elkövethető káros tettektől, érző lények elpusztításától, ártástól, nem adott dolog elvételétől és helytelen szexuális viselkedéstől, a vágyak mértéktelen kiélésétől való tartózkodás. Manicheista értelemben a kéz és az öl pecsétje tartozik ide.

Cselekedeteink legyenek embertársainkhoz, környezetünk történéseihez illők, azokkal harmonizálók, egyébként pedig alaposan megfontoltak.

5. Helyes megélhetési mód - életmód (szerda)

Olyan életvitel, melyben javainkat békés úton, tisztességesen és másoknak szenvedést nem okozva szerezzük meg, illetve nem hágjuk át a helyes beszéd és cselekvés elveit. Buddha öt foglalkozást említ, bár elsőre idejétmúltnak tűnhetnek, ma is esedékesek. Fegyverekkel, emberekkel, élőlényekkel, bódító szerekkel és mérgekkel való kereskedés.

Szellemi szempontból harmonikus, a természethez méltó, se túl buzgó, se túl rest életvitel, amit a munkára és szellemi fejlődésre való eszközként rendezünk be.

6. Helyes erőfeszítés - törekvés (csütörtök)

Buddha négy elvet említ:
1. Megsemmisíteni mindazt a rosszat, ami már felmerült bennünk,
2. A még meg nem született rossz létrejöttét megakadályozni,
3. A még meg nem született jó létrejöttét elősegíteni,
4. A már meglévő jót megtartani, ápolni.

Ebben segíti a tanítványt a hét megvilágosodási tényező. (lásd a következő pontnál)

Képességeinket és tudásunkat felülvizsgálva a mindennapi életen továbblátva, kíséreljük meg felfogni feladatunkat, és olyan célokat tűzzünk ki, melyek nem haladják meg erőnket, de nem is mulasztjuk el velük azt, amire erőnk van. Álljanak összefüggésben ideáljainkkal, és az ember nagy kötelességeivel. Törekedjünk arra, hogy kötelességeinket egyre tökéletesebben hajtsuk végre.

7. Helyes éberség - jelenlét, figyelem, tanulás az élettől (péntek)

Buddhánál ez tudatosságot, majd éberséget jelent testi szinten, az érzések, a gondolatok, illetve a jelenségek terén. Az első háromhoz lásd az előző számban a tudati lélek fejlesztéséről szóló részt. Az utóbbinál öt jelenségcsoportban való éberség kerül említésre: elsőként a megvilágosodás akadályaiban, úgymint: érzéki vágy, rosszakarat, tompaság, nyughatatlanság, kétely. Másodikként a létezés halmazaiban: anyagi forma, érzet, észlelés, késztetés, tudat. Harmadik az érzékek és benyomásaik, illetve a tudat és a gondolatok egymásba fonódásának megfigyelése. Negyedikként megfigyelni, hogy a megvilágosodás hét tényezője, tehát az éberség, a jelenségek elfogulatlan vizsgálata, a tetterő, az öröm, a bizalom, az elmélyedés, a felülemelkedett egykedvűség bennünk van-e, vagy sem. Az ötödik pedig a Négy Nemes Igazság, illetve a szellemi ismeretek tudatosítása az életben.

A szellemtudomány azt mondja, hogy a lehető legtöbbet tanuljunk az élettől, mások és saját cselekedeteinkből. Minden helytelen tett indíték legyen a tökéletesebbre. Tetteink előtt pedig forduljunk tanácsért korábbi tapasztalatainkhoz.

8. Helyes elmélyedés - önvizsgálat (egész hét)

Ez az előző lépések jelenléte mellett fokozatosan valósul meg. Egy tárgyra való koncentrációval kezdődik, melyhez Buddha negyvenféle tárgyat említ, de a megfelelőt a külső mester szóban adhatja át. Buddha négy szintet ismertet az elmélyedésben. Az elsőt gondolati felfogás, fogalmi működés, elragadtatás, boldogság és egyhegyűség jellemzi. A másodikban az első két elem eltűnik, a harmadikban az elragadtatás is. Az utolsóban csak az egyhegyűség marad. A kontempláció ehhez hasonló, de belső tárggyal végezendő. A meditáció Buddhánál a teljes kiüresítést jelenti. Ma a célja sokkal inkább a gondolkodás élővé, tevékennyé, elevenné tétele. Ennek technikáját, ha megérett a tanítvány, a mester meditációban adja át. Steiner itt annyit mond, hogy időről-időre mélyedjünk magunkba, gondolatban képezzük és vizsgáljuk felül életalapelveinket, ismereteinket.

Mint láthatjuk, a torokcsakra fő elve a szellemiség és a megfontoltság. Ennek mozgatórugója a bölcsesség, melyet a fej, a homlokcsakra képvisel. E bölcsességnek az alkalmazása pedig a szívcsakra megnyílásával válik lehetővé. Ellentétben a hagyományos úttal, a csakrák megnyitása a mai szellemi iskolázásban tehát felülről indul. Ez a Michael-kor útja, mely a fejtől a szív felé halad, és célja a gondolatok felébresztése, a szívgondolkodás kialakítása.

Kőhegyi Attila