Jelen cikkünkben olyan lelki tulajdonságokról és gyakorlatokról lesz szó, melyek nagy segítséget jelentenek a beavatás előkészítésében a tudati lélek útján haladó tanítványnak. Sokaknak felcsillanhat a szeme, hogy "végre itt a biztos módszer!", azonban ezen erények megszerzése és gyakorlása sem záloga a "sikernek". Meg kell értenünk, hogy egyrészt magában a gyakorlásban és az erények megélésében kell örömünket lelnünk, másrészt pedig minden szellem teljesen különböző fejlettségi fokon áll. 

Ezen írásunkban az asztrális világ egyik felosztásáról próbálunk meg leírást adni. A helyzetet nehezíti az a tény, hogy sokféle felosztás létezik, sokféle szempont szerint. Ezek persze nem zárják ki egymást, de fennállhat az a veszély, hogy a felületes szemlélőt összezavarja az elétárt valóságok sokszínűsége. Másrészről az asztrális világ - természete miatt - mindenkinek más képként és szimbólumként jelenik meg. Azonban mindezek ellenére is szükség van egy lehetőségeinkhez mérten objektív leírásra. Célunk ennek véghezvitele. 

A szellemi úton járás előfeltételeiről számtalan tanítás ír. Minden vallás és minden irányzat lerakta a maga alapköveit, azonban elmélyülve a tanításokban észrevesszük, hogy a szavak és módszerek mögött ugyanaz a szellemi lényeg áll. A felemelkedés útja, az istenné válás útja az adás ösvénye. Ahogyan képesek vagyunk egyre többet adni magunkból, ahogyan emelkedik bennünk az önzetlenség és csökken az önzés, úgy jutunk előre a deifikáció útján. 

Miután Buddha megvilágosodott és úgy döntött, hogy kinyilvánítja az ehhez vezető utat, felkereste korábbi remetetársait. A nekik elmondott beszédet a helyről, ahol tartózkodtak, Benáreszi Beszédnek nevezik. Ez volt Buddha első tanítása, a Tan kerekének első megforgatása. Arról beszélt, hogy aki elhagyta a világi életet, annak két végletet kell kerülnie. 

Ebben a mostani sorozatban a három isteni erényről fogunk elmélkedni. Ezek a hit, a remény és a szeretet. Ha teljességében próbáljuk szemlélni az erényeket, akkor rájöhetünk, hogy a keresztény ezoterikában hét erényről szólnak. A négy emberi erényről (igazságosság, mértékletesség, bátorság, bölcsesség) már a 2000. novemberi számban írtunk. Ezek a lelki erősségek azok, melyek kifejlesztéséhez elég az ember elhatározása és kitartása. Ennek a legmegfelelőbb ideje advent négy hete, karácsony előtt. A három isteni erényhez azonban már "egy kicsit több kell". Itt már nem elég a saját erőfeszítés, hanem külső, felső segítség szükségeltetik. 

Ebben a cikkben a négy erényt elsősorban nem szellemtudományi szempontból, hanem a hétköznapi életben betöltött szerepük szerint fogjuk vizsgálni, egy-két teológiai utalással fűszerezve. Fontos tudnunk, hogy a négy erény szorosan összefügg az adventi időszakkal, illetve annak négy hetével. Az adventi hetek alatt az ember feladata, hogy az egyre növekvő sötétségben helytálljon. És nemcsak a megfelelés, a helytállás a cél, hanem a lehető legnagyobb lelki tisztulás és fejlődés is. Sorrendben az erények: igazságosság, mértékletesség, bátorság, bölcsesség. Róluk szól a mostani okfejtés. 

Az imádság az emberi lét velejárója; alapjelenség, amelyet minden időben és minden népnél megtalálhatunk. Az imádság állapotában az ember - dicsérve vagy kérve - kiemelkedik önmagából, és a végtelen felé tárul. Sámuel könyvében azt találjuk, miszerint az ima "a szív kiöntése az Úr előtt". A mai ember feladata, hogy az ima által felemelkedjen, megtisztítsa belső Grál-kelyhét. 

Az ember hármas felépítésű lény: testből, lélekből és szellemből áll. A lélek még további három részre osztható: érzőlélek, kedélylélek és tudati lélek. Az érzőlélek révén van az embernek akaratvilága, a kedélylélek révén van érzelemvilága, a tudati lélek révén pedig gondolatvilága.
A lélek három része azáltal alakult ki, hogy a magasabb ÉN (Szellem) öntudatlanul megdolgozta az alacsonyabb testeket. Az ember egyik feladata, hogy az így kialakult lélekrészeket tudatosan is megdolgozza és fejlessze! 

Minden állatövi jegyhez tartozik egy erény, ami abban az időszakban fejleszthető leginkább. Ha az ember törekszik ezen erények fejlesztésére a megfelelő időszakban, akkor ezekből az erényekből új tulajdonságok jönnek létre. Ezeket a tulajdonságokat nem lehet készen kapni: akkor jönnek létre, ha a tizenkét erényt gyakoroljuk.