A szívcsakra éteri szirmairól és felnyitásukról

Egészséges működés esetén energiaközpontjaink ragyogó színekben fénylenek. Ha azonban nem érik el a megfelelő forgási sebességet, akkor tompa színűek lesznek, kifakulnak, elsötétülnek.

Az előző számban a tizenkét szirmú szívcsakra fontosságáról esett szó, amit az is bizonyít, hogy ha az ember szívcsakrája megfelelő állapotban van, akkor már a többi sem működhet rosszul! Ebben az írásban a szívcsakra első hat, éteri szirmáról szólunk bővebben.

Minden csakra szirmainak fele éteri, a másik fele asztrális szirom. Ebből következik, hogy a szívcsakra is hat éteri és hat asztrális sziromból áll. Mivel az éteri szirmok – mint nevük is mutatja – az étertestben fejtik ki hatásukat, tulajdonképpen életszervek, az energia áramlását segítik, életerőket vesznek fel. Ugyanakkor az asztrális szirmok a tudatműködésért felelősek és a magasabb megismeréssel függenek össze. Ahogyan a fizikai érzékeléshez érzékszervekre van szükségünk, úgy a magasabb szellemi érzékeléshez is szellemi érzékszervek kellenek. Az ember tehát akkor lesz képes szellemi megismerésre, ha csakráinak asztrális szirmai aktivizálódnak.

A hat éteri szirom

„A négy elem nem más, mint ugyanannak a Hatalomnak: a Napnak a külső megjelenése.” (R. Mantovani)

A természeti elemekkel való érintkezés és a tiszta, élő, növényi táplálkozás révén az éltető erők felvétele történik. Az élet alapját képező elemekre (föld, víz, levegő, napfény) azért van szükségünk, mert az ember – mint egy fordított növény – e négy elem erejével élve növekedhet, s teremtheti meg az alapot szellemi fejlődéséhez.

1. Föld elem

A legdurvább elemnek, a földnek a testben leginkább a táplálkozás felel meg. Mindennapi táplálékainkkal – gyümölcs, zöldség és gabona formájában – tulajdonképpen ezt visszük be szervezetünkbe.

Gyümölcs: Frissítő hatású „napkonzervek”, a fény erejét sűrítik magukba. Szellemi szempontból tekintve a Föld planetáris fejlődése során még akkor keletkeztek, amikor az egy égitestet alkotott a Nappal. Nyers formában akár kúraszerűen is fogyaszthatók! A tiszta gyümölcstáplálkozás a fejtetőcsakrához, a koronacsakrához tartozik, s egyfajta visszatérést jelent a paradicsomi állapotba.

Zöldség: Az élő növények fogyasztása a szervezetre tisztító hatással van. A napi táplálék szerves részeként, vagy kúraszerűen kerülhetnek be szervezetünkbe természetes formában, az évszakoknak és a helyi környezeti sajátosságoknak megfelelően. Törekedjünk arra, hogy azt vegyük fel, amit a természet nyújt, mégpedig olyan formában, ahogyan azt felkínálta! A tisztán növényi étrend a negyedik csakrának, a szívcsakra szintnek, azaz a mai kornak megfelelő étrend.

A növények a legjobb fényátalakítók – fotoszintézis révén oxigént és zöldet hoznak létre. Hasonló transzformációra, a zöld „szív-erő” létrehozására ugyanakkor az ember is képes a Fény felvétele által! E folyamatban a Földanyánk testéből felvett halott, ásványi anyag szívünkben Mennyei Atyánk fényével találkozva életté, fénnyé változik – erre utal a mondás: „Krisztusban életté válik a halál!”

Gabona: Nyers, áztatott, csíráztatott formában, vagy istenlepényként elkészítve tápláló hatású eledel. A búzaalapú Nap-kenyér, vagy ostya Krisztus jelképe – fogyasztása révén az ember a Napot fogadhatja be magába! Ezt fejezi ki a mondóka is: „Mag, mag, búzamag, benne aluszik a Nap!”, de ezt jelképezi a ,,fénymag” és a „szeretetkalász” kifejezés is.
Fejlődésük folyamán a gabonaszemek a víz, a levegő és a napfény finomabb, szubsztanciális hatásának vannak kitéve. Míg beérnek, magukba gyűjtik és egyesítik a Föld és a kozmosz erőit.

A hatodik csakraszintnek megfelelő táplálkozási forma a gyümölcsből és gabonából álló úrvacsora.
Ezzel a három alaptáplálékkal tulajdonképpen minden szükséges bekerül az emberi szervezetbe; fontos azonban a tudatos hozzáállás: mit és hogyan veszünk magunkhoz. A föld elem befogadása mellett ugyanúgy törekednünk kell a tiszta, tudatos kapcsolat felvételére a víz, a levegő és a tűz elemmel is.

2. Víz elem

„Mindennek meg kell újulnia a víz és az igazság által, mert testetek a földi élet folyóvizében fürdik, szellemetek az örök élet tengerében. Mert véreteket Anyánktól, a Földtől kaptátok, az Igazságot az égi Atyátoktól.” (Jézus – Béke-evangélium)

A víz mindig is a tisztulás és az egyensúly fő eleme volt, ezért történt a keresztelés is általa. A buddhizmusban és más vallásokban ugyanakkor a rituális fürdés a testi-lelki megtisztulást jelentette. Keressük hát mi is a természetes vizeket, akár fogyasztás, akár tisztálkodás céljából!
A mosakodás, a vizes ledörzsölés felpezsdíti a meridiánok energiaáramlását. A harmattal való érintkezés – a bedörzsölés, a vizes füvön járás – fokozza életerőinket. Gyakorolni márpedig azért is érdemes, mert a jövőben lesz olyan időszak, amikor a harmat lesz az egyetlen elérhető vízforrás!

3. Levegő elem

„Mindenkinek meg kell újulnia levegő és igazság által, mert a tiszta levegőből testetek a Földanya lelkét, lelketek az Égi Atya igazságát leheli be!” (Jézus – Béke-evangélium)

A légzéssel a mellüregre, azaz a szívcsakrára is hatással vagyunk. Légfürdőzéskor arra nyílik módunk, hogy teljes testfelületünkön, kívül és belül engedjük hatni a magasabb erőket. Ehhez azonban tudatosan oda kell figyelnünk minden egyes be- és kilégzésre; ezért érdemes rendszeresen légzőgyakorlatokat végeznünk!

4. Tűz elem

„Mindenkinek újjá kell születniök a napfény és igazság által, mert testeteket melegíti Földanyátok napsugara, szellemeteket lángra gyújtja Égi Atyátok igazságának fénye.” (Jézus – Béke-evangélium)

A napfelkeltekor végzett napfürdő, a napfény tudatos befogadása csodás hatású. Erre épül korunk új jógairányzata, a fényjóga is. Nem véletlen, hogy közmondásunk is úgy tartja: „Ki korán kel, aranyat lel!” A „modern napfürdő”, a szolárium viszont rombolja az ember éteri burkát, ilyen formában tehát nem pótolható a napfény éltető ereje!
A három elem összefoglalásaként idézzük fel János apostol szavait a kozmikus Béke-evangéliumból: „A levegő, a víz és a napsugarak angyalai édestestvérek, az Emberfia szolgálatára vannak. Ölelésük egyformán szent. Ne válasszátok el egymástól őket, kiket az ég és a föld egyesített!”

Ezek az elemek az ember feletti szellemiségek testeiként is felfoghatók. E lényeknek fizikai teste ugyan nincsen, de egy-egy elemben módjuk nyílik megnyilvánulni a fizikai síkon is. A víz az angyalok testének tekinthető; a velük való tudatos érintkezés az ember asztráltestére hat fejlesztőleg. Ugyanígy, a levegő az arkangyalok, a tűz pedig az archék testének felel meg; előbbiek az ember étertestén képesek dolgozni, utóbbiak pedig a fizikai testen. Az ember feletti negyedik hierarchiának, az exusaioknak a teste a fény; a velük való tudatos kapcsolatfelvétel az emberi ÉN-re hat.

Advent négy hetében a négy elemnek megfelelő próbákon megy át az ember, melyek során különböző erények alakulnak ki benne (részletesebben lásd a Manifesztum című kiadvány hatodik számában az „Advent misztériuma” című cikket). Ha valaki végigjárja ezt a beavatási utat, és képes mind a négy elemet magába fogadva egyesíteni, akkor azok egységéből a legfinomabb, legtisztább, legmagasabb szintű elem jön létre – ez az éteri princípium, ami Krisztusnak felel meg!

Ha a négy elemet négyszirmú virágként ábrázoljuk – mely MANI jelképe -, akkor az ötödik elem annak középpontjában áll; de ha fordítva tekintjük, akkor azt is mondhatjuk, hogy a megnyilvánulatlan Teremtő a négy elemre szakadva jelenik meg világunkban. A szívcsakra éteri szirmai az ezekkel az erőkkel való tudatos találkozásban tudnak fejlődni, megnyílni.

A sorozat következő cikkeiben a szívcsakra asztrális szirmainak megnyitásáról, a hozzájuk kapcsolódó gyakorlatokról lesz szó.

„A szívünk felébredt,
világosabb lett a Nap!
Köszöntünk ma Tégedet,
Ó, Mani, Te győzelem!

Az új napon adj erőt,
erősítsd a jót a Földben,
erősítsd a jót a szívben,
Ó, Mani, Te győzelem!”