Az érzelmi zsaroló az érzelmekkel kufárkodik. Arra épít, hogy szeretete és ő fontos nekünk, ezért igyekszünk a kedvében járni. A szeretetét kiárusítja.
Sokszor önmaga sincs tisztában ezzel a játszmával. A viselkedését és a helyzetet úgy magyarázza, hogy végül ő kerüljön nyerő pozícióba. Igyekszik elhitetni velünk, hogy neki van igaza, és mi se nem szépek, se nem okosak, se nem jók és leginkább igazak nem vagyunk. 

"Az érzelmi zsarolás embertársaink befolyásolásának rendkívül hatásos formája. A zsaroló egyenesen vagy burkoltan azzal fenyeget bennünket, hogy megbüntet, ha nem teljesítjük kívánságait."
Susan Forward

Az érzelmi zsaroló az érzelmekkel kufárkodik. Arra épít, hogy szeretete és ő fontos nekünk, ezért igyekszünk a kedvében járni. A szeretetét kiárusítja. okszor önmaga sincs tisztában ezzel a játszmával. A viselkedését és a helyzetet úgy magyarázza, hogy végül ő kerüljön nyerő pozícióba. Igyekszik elhitetni velünk, hogy neki van igaza, és mi se nem szépek, se nem okosak, se nem jók és leginkább igazak nem vagyunk.Az érzelmi zsarolás számos fajtája létezik, emiatt nem is olyan egyszerű észrevenni, mi is húzódik a háttérben. A zsarolások sokszínűsége hozzátéve a zsarolók személyiségét és a vele való kapcsolatunkat, rengeteg variációt eredményez.

Miről ismerhető fel az érzelmi zsarolás?

Állítsunk fel egy kórképet, melyben tünetek szerepelnek. Ezek megléte bizonyíthatja számunkra az érzelmi zsarolás fennállását. Bár a példa egy párkapcsolatról szól, a reakciók értelmezhetőek szülő-gyerek, üzleti, vagy egyéb kapcsolatra is.

Követelőzés
Első lépésben a zsaroló előáll kívánságával. Mindezt burkolt formában teszi. Például Laci felveti barátnőjének, Katinak, hogy maradjon otthon. Pár éve együtt élnek, a lány már úgyis besegít a fiú munkájába, otthon ezt jobban és teljes odaadással tudná csinálni. Többet lehetnének együtt, stb. Látszólag ez egy ártalmatlan kérés, de Laci célja valójában az, hogy Katit megóvja, elrejtse a külvilágtól, csak magának tartsa meg.

Ellenállás
Kati nem sejt semmi birtoklási szándékot. Nem akarja feladni munkáját, számára ez hivatás, ezért elutasítja a kérést.

Érzelmi nyomás
Ekkor kezd kiderülni a valóság. Laci elmondja, hogy ő már annyi áldozatot hozott ezért a kapcsolatért, annyi mindenről lemondott. Ő csak ezt az egyet kéri Katitól. Mindkettejük érdekeit nézi. Ez tényleg nem nagy kérés. Valamikor úgyis gyerekeik lesznek, ehhez jól jön, ha Kati beletanul a háziasszonykodásba. Mióta ígérgeti, hogy megtanul főzni, és panaszkodik, hogy nincs rá ideje. Így több legyet ütne egy csapásra. Laci épít arra, hogy Kati nem jó háziasszony, és szeretne kiváló anya lenni.

Fenyegetőzés
Amennyiben az ellenállás nem csökken az érzelmi zsaroló keményebb fegyverekhez nyúl: "Ha igazán szeretsz, teljesíted ezt az aprócska kérést." Vagyis a másik szeretetének kétségbe vonásával harcol, vagy a szeretet megvonásával fenyeget. "Így nincs értelme együtt maradnunk, ha te már a kapcsolat elején sem vagy képes lemondásra." Persze az is lehet, hogy fűt-fát ígérget. "Ha otthon vagy, én is korábban jövök haza, nem megyek a haverokkal sörözni", stb.

Behódolás
Kati a békesség kedvéért feladja állását. Nem akarja elveszíteni Lacit. Reméli, így megkapja barátja szeretetét és odaadását, amit az elmúlt időszakban nélkülöznie kellett.

Ismétlődés
Megszületett a békesség, de hamis alapokon áll. Katiban rossz érzések maradtak. Laci pedig megtanulta, hogyan keltse fel a lányban a bűntudatot. Ami egyszer bevált miért ne válna be többször is? A fiú így céljait bármikor elérheti.

Akinek nem volt ismerős a példa, ne gondolja azt, hogy az ő élete mentes az érzelmi zsarolástól. A módszerek annyira sokfélék és kifinomultak, hogy a legtöbbször fel sem ismerjük, miről is van szó tulajdonképpen. Egy nagyon hétköznapi esetet tekintve: nem mindegy hogyan kérünk.

I. De jó lenne, ha valaki hozna egy pohár vizet!
II. Kérlek, hoznál egy pohár vizet?

Az első eset a manipuláció. A kérő megpróbálja rávenni a környezetét óhajának teljesítésére. A második eset tisztességes. Egy kérés, melyre lehet nemet vagy igent mondani. Az elsőnél nincs mire nemet mondani, hiszen szó szerint el sem hangzik kérés. Mégis, ha nem történik meg, feszültség marad a légkörben.

Általában félünk a visszautasítástól. Nem hisszük el, hogyha egyszerűen kérünk, megkapjuk. Különböző cseleket eszeltünk ki, hogy rávegyük a másikat kívánságunk teljesítésére. A manipuláció akkor csap át érzelmi zsarolásba, amikor a másik szabad választása korlátozódik.

Ha két üzlettárs közül az egyik a másik háta mögött intézkedik, ezzel a maga malmára hajtva a vizet, és a dolog kiderül, a becsapott fél egészséges és beteges módon is viselkedhet. Egészséges lehet az, hogy felháborodik, esetleg dühös lesz és kiabál. Aztán lenyugszik és alkut ajánl: "Elvesztettem benned a bizalmam, de szeretném visszanyerni. Adok neked és magamnak erre esélyt. Kérlek, ne tégy ilyet legközelebb, mert azzal valószínűleg vége lesz az üzleti kapcsolatunknak." Beteges megoldás: látszólag megbocsátani, de valójában a folytonos sértődöttet játszani. Állandóan felhánytorgatni a hibát, uralkodni a másikon, stb.

Hogy könnyebben felismerjük kapcsolatainkban az érzelmi zsarolást, mélyedjünk bele részletesen azok fajtáiba!

1. A büntető
Ez a típus a legkönnyebben felismerhető. Két altípusa létezik: az aktív és a passzív büntető. Az aktív büntető nyílt fenyegetőzéssel próbálkozik.
"Ha nem viszed tovább a családi vállalkozást, kitagadlak..."
"Ha nem szakítasz a barátaiddal, elhagylak!", stb.

Gyakori eset, hogy a zsaroló választásra kényszeríti a megzsaroltat közte és más, szívének kedves személy vagy dolog között. Természetesen, ha nem a zsarolót meri választani a megzsarolt, akkor az előbbi árulónak bélyegzi, és a fenyegetéseket még be is tartja. Általában a megzsarolt félelemből, bűntudatból vagy kötelességérzetből behódol. Ha a számára fontos dologról vagy személyről igazán lemondani nem tud, vagy nem akar, titokban tartja a találkozásait. Elindul a hazudozás, füllentés, elhallgatás... Ennek következményei pedig beláthatatlanok, mindkettőjük életét megkeserítik, és végül úgyis kiderül minden.

A passzív büntető az előzőekkel szemben visszahúzódik, és azzal adja tudtunkra nemtetszését. Duzzog, ajtót csapdos, megsértődik, nem beszél velünk. Roppant nehéz kihúzni belőle, mi baja van. Mire sikerül, addigra úgy elegünk van az egészből, hogy inkább teljesítjük a kérését.

2. Az önbüntető
Ő az, aki saját testi vagy lelki épségével tart sakkban minket: "Ha nem hagysz fel a focizással, depressziós leszek." "Ha nem veszel el feleségül, belehalok." "Képtelen vagyok aludni, ha elmész." "Ha veszekszel velem, fejgörcsöt kapok." Ránk hárítja a felelősséget azért, ami vele történik. Komolyan kell vennünk ezeket a fenyegetéseket, az önbüntető típus valóban hajlamos lehet beleszaladni a késbe, ha nem az elvárásai szerint alakulnak a dolgok.

3. A szenvedő
Ő maga a világfájdalom. Szenvedő arccal jár-kel. Sokszor társul ehhez pesszimista látásmód. Másoktól várja el, hogy boldoggá tegyék. Saját magát leértékeli, szerencsétlennek tartja. Elvárja tőlünk, hogy olvassunk a gondolataiban. Ha ezt nem tesszük, szeretetlenséggel vádol minket. Ha megkérdezzük tőle, hogy vagy, ilyen válaszra is számíthatunk: "Hogy lennék? Felém se nézel, elfeledkezel rólam, nem is érdekel, mi van velem." Amikor megerősítjük, hogy érdekel, meséljen; panaszáradat indul el. A helyzetet általában úgy állítja be, hogy csak egy kis segítség kellene, és kijutna a gödörből. Persze, ha megadjuk, holnap kétszer ennyi kell.

4. A mézesmadzag húzogató
A negyedik típus a legfondorlatosabb. Mindent megígér, és látszólag ő tesz nekünk szívességet. Mintha nekünk akarna segíteni, miközben megszerzi, amit akar. Az egyik kezével ad, a másikkal kétszer-háromszor annyit elvesz. Sajnos végül azt sem adja oda, amit felkínált. Amikor szemére vetjük csalását, mindenféle módon igyekszik tisztára mosni önmagát, és az ígéret teljesítésének elmaradásért a külső körülményeket okolja.

A négy típus bemutatása után a védekezési módszerek következnek a következő számban. Mit tehetünk, ha egy érzelmi zsarolóval kerülünk szembe?