Bach-virágterápia

„A gyógyító növények azok, amelyeknek megadatott az erő, hogy segítsenek minket önmagunk megőrzésében.”

Amennyiben elfogadjuk a test-lélek-szellem hármasságát, és azt, hogy a test a lélek tükre, felmerülhet a kérdés, hogy a lélek betegségeit hogyan orvosolhatjuk testi szinten. Ez a téma már régóta foglalkoztatja az embereket, és az ősi gyógymódok mindegyike az ember és a természet kapcsolatának megfigyeléséből alakult ki. Évszázadokkal ezelőtt nem ismertek más orvosságokat, csak amiket a természet adott, és bár ezt a modern orvostudomány elnyomta, s pillanatnyilag is így tesz, mégis egyre többen és többen kezdenek el a régi tudásról érdeklődni. A század elején élt egy ember, aki apja rézöntő műhelyében kezdte el tanulmányozni az emberi kedélyállapotok és a betegségek összefüggéseit, majd olyannyira érdekesnek és izgalmasnak találta ezt a témát, hogy később egész életét ennek szentelte. Dr. Edward Bach életéről nincsenek feljegyzések, de amit tudunk róla és tanításairól, az nagyon elgondolkodtató, és sok esetben segítő lehet. Orvosi egyetemet végzett, fiatalon rákos daganattal műtötték meg, és az orvosok nem sokat adtak az életéért. Ekkor helyezkedett el a londoni Homeopátiás Kórházban, és ismerkedett meg Samuel Hahnemann műveivel és a homeopátia alapjaival. Kidolgozta a kedélyszimptómákat, és ezekhez lelki személyiségtípusokat rendelt. A következő években a növények és a lelkiállapotok összefüggéseit kutatta, és néhány éven belül megszületett a tizenkét alapeszencia, majd élete hátralevő részében az ezeket kiegészítő huszonhét újabb eszencia. Felfedezéseihez negatív érzelmi állapotai segítették hozzá. Célja az volt, hogy a laikusok számára is hozzáférhetővé váljon egy módszer, mellyel gyógyíthatják önmagukat. Tanításai alapját képezte az emberi lélek és a test kapcsolata. Bármilyen társadalmi, családi helyzetbe születtünk, legyünk szegények, gazdagok, elkényeztetettek vagy nem szeretettek, életünknek egy feladata van, szellemünk fejlesztése, az öntudatra ébredés. Különböző személyiséggel, hajlamokkal, feladatokkal jövünk a világra, de valahol, tudatosan vagy tudatalatt mind egy irányba törekszünk, bár erről sokszor megfeledkezünk. Abban a pillanatban, hogy nem a szellemünk útmutatásait követjük, a lelkiállapotunk és később a testünk is elkezd jeleket küldeni. Amit betegségnek hívunk, nem más, mint lelkünk és szellemünk segélykiáltása, hogy figyeljünk oda, nem a megfelelő irányba megyünk. Ha megismerjük testünk jelbeszédét, könnyen megfejthetjük, mit akar a lélek üzenni. Szerencsére nem kell megvárni, amíg fizikai tüneteket produkálunk, elég, ha odafigyelünk lelkiállapotunkra nap mint nap. Ha negatív érzéseket találunk magunkban, jól tesszük, ha alaposan megvizsgáljuk. Dr. Bach a természet gyökereihez nyúlt vissza és talált megoldást a különböző kedélyállapotok orvoslására.

„Ha egyszer felismerjük isteni mivoltunkat, a többi már gyerekjáték.”

A betegség célja, hogy figyelmeztessen a test-lélek-szellem megbomlott egyensúlyára. Igyekszik visszaterelni minket a helyes mederbe. Dr. Bach szerint először a lelket, azután a testet kell meggyógyítani, bár célszerűbb, ha mindkettővel egyszerre foglalkozunk.

A gyógyító szereket több csoportba sorolta: fém, növényi és állati eredetű készítményeket különböztetett meg. Mivel a fémek ember alatti szintet képviselnek, az állatok felhasználása pedig kegyetlenséget szülne, ami nem egyezik a gyógyítás művészetével, így forrásként maradtak a növények. Ezeket három csoportba osztotta:

– az emberi szervezetre káros növények, ezek az ember fejlettségi szintje alatt vannak,
– az emberrel egy szinten álló növények, ezeket táplálékul használjuk,
– az emberi szintet meghaladó növények, melyek gyógyító erővel vannak megáldva. Ezek hatása növeli a lélek rezgésszintjét, elősegítve a gyógyulást.

Dr. Bach szerint a betegségek sokszor a tévedések miatt is kialakulhatnak, melyeknek két fajtáját figyelte meg:

– a mulasztásokból elkövetett tévedések, amikor egy értékünket nem fejlesztjük, amiről tudunk, ezzel a hibával a rejtőzködő betegségek függnek össze,
– és a tevékenyen elkövetett hibák, melyek az aktív betegségekkel állnak kapcsolatban, ezeknél lelkiismeretünk ellenében cselekszünk.

„Ha hallgatunk megérzéseinkre, kívánságainkra, gondolatainkra és vágyainkra, akkor csak örömmel és egészséggel találkozhatunk az életben.”

Dr. Bach tizenkét alapeszenciát fedezett fel, melyhez tizenkét alapnövényt és tizenkét lelkiállapotot társított. A tizenkét személyiségtípust a Hold állásához kötötte a születési horoszkópban. Ennek alapján következtetett a személyiség típusára, céljára az életben és az őt leginkább támogató gyógyírra. Nem kell azonban túl nagy jelentőséget tulajdonítani a bolygóknak; ha hűek maradunk önmagunkhoz, akkor nem kell tartanunk a bolygók, vagy más egyéb hatásoktól – állítja dr Bach. Egyetlen dolgot kell megtennünk az életben, a szeretet útjára lépnünk, és így önmagunk irányíthatjuk sorsunkat.

Szerinte a gyógyulásnak hét fokozata van: a békesség, a remény, az öröm, a hit, a bizonyosság, a bölcsesség és a szeretet.

Fontosnak tartja azonban a fokozatosság elvét, nem szabad elhamarkodottan cselekedni, a személyiségben találni kell egy kimagasló erényt (legalább egy mindenkinek van) és a gyógyírral ezt erősíteni, hogy az ember a hibákat kisöpörhesse magából.

„Egyetlen dolgunk, hogy megőrizzük személyiségünket, 
éljük a saját életünket, és életünk hajóját magunk kormányozzuk 
– s minden rendben lesz.”

Az eszenciákat többféle módon állíthatjuk elő, akár mi magunk is:

1. Egy vékony üvegcsészét töltsünk meg friss patak- vagy forrásvízzel, tegyük a felszínére az adott növény virágából annyit, amennyi teljesen beborítja. Tegyük napsütötte helyre, amíg a virágok fonnyadni kezdenek. Ekkor szedjük ki, és öntsük a vizet egy üvegbe, és tartósítsuk egy kis brandyvel. Ebből egyetlen csepp elegendő, hogy két dl gyógyírt készítsünk.

2. Forralásos módszer: a növényeket fél órán át tiszta vízben kell főzni, ezután leszűrni és brandyvel tartósítani.

Ezeket az eszenciákat például a kineziológia is felhasználja, mivel elsősorban a múlt érzelmi állapotai által gátolt energiák egyensúlyát segítenek visszaállítani. Gyakran kijöhet oldásoknál mint korrekció, ilyenkor előfordulhat, hogy pár napon vagy héten keresztül kell néhány cseppet szedni belőle. Ezek a virágeszenciák szétáradva a szervezetben, vagy akár leírásukat felolvasva lökést adnak a tudatosság szintjén, ezzel megerősítve az oldást.

Dr. Bach szerint az alapbetegségek olyan jellemhibákból eredhetnek, mint tudatlanság, egoizmus, gyűlölet, büszkeség, és ezek, ha jobban megvizsgáljuk, mind az egység ellen irányulnak. A büszkeségnél nem ismerjük fel személyiségünk kicsiségét és függését a lélektől, a szerénység hiányát figyelhetjük meg. A gonoszság az egység tagadását és hibás megértését vonja maga után. A gyűlölet tagadja a Teremtőt, és ellentétes a szeretettel. A tudatlanság vonakodás az igazság meglátásától. A bizonytalanságnál a személyiség vonakodik a Szellem követésétől, és végül a birtoklás tagadja a lélek szabadságát és egyéniségét.

A betegség feletti győzelem minden esetben lényünk isteni mivoltának felfedezésétől függ. Ehhez segítenek, vagy segíthetnek hozzá a virágeszenciák. Senki nem kívánja tőlünk, hogy szentté vagy mártírokká váljunk, egyszerűen csak tanuljuk meg élvezni az élet szépségét, találjuk meg örömeit, kalandjait – tanítja dr. Bach.

„Ha arra a tizenkét tulajdonságra gondolunk, amelyeket Krisztus tanított, 
és amelyek elérésére törekszünk, megtaláljuk az élet tizenkét nagy leckéjét. Noha mind a tizenkét leckét meg kell tanulnunk, egyszerre csak egyre kell összpontosítanunk.”

A teljesség igénye nélkül álljon itt egy pár szó a tizenkét alaptípusról, ami megkönnyítheti a dolgunkat az önismeretben:

– Az iszalag emberek közönyösek, nem törekszenek a betegségüktől való megszabadulásra, nehezen összpontosítanak mindennapi munkájukra.
– Az apróbojtorján embereket gondok és aggályok kínozzák, mégha azt másnak nem is mutatják.
– A kékgyökér típusok bölcs tanítók lehetnének, de túl könnyen hagyják befolyásolni magukat másoktól és a külvilágtól.
– A nebáncsvirágok élete kemény szenvedés lehet, melyet a beteg lényében rejtőzködő kegyetlenség okoz.
– A kisezerjófű emberek mások „lábtörlői”. Hagyják elnyomni és kihasználni magukat, és semmit nem tesznek saját szabadságuk megszerzéséért.
– A békaliliom szomorú típust rejt, amit csak a nagy lelkek ismernek, akik bátran és panasz nélkül viselik terheiket.
– A bohócvirág emberek gyakran mentegetik magukat, és ellenállás nélkül viselik terhüket.
– A vasfű típus rajongó. Nagy céljai vannak, de feszült és izgatott, energikusan törekszik, de közben kárt tesz magában.
– A katángok szolgálni szeretnének, de engedik, hogy külső befolyások szeretetük áramlását megakadályozzák.
– A tárnicsok csüggednek. Sokat akarnak tenni, de a nehézségeknél megtorpannak és kétségbe- vagy depresszióba esnek.
– A napvirág emberek rettegnek a haláltól, a természetfelettitől. Olyan emberek, akik szellemi szabadságukért küzdenek.
– A szikárka emberek határozatlanok. Nehezen döntenek mindennapi életükben, és ha betegek, nem tudják, mit akarnak; először az egyik dolgot tartják helyesnek, azután a másikat.

Hiba	Gyógyír	Erény
Közönyösség	Iszalag	Jóindulat
Megkínzottság	Apróbojtorján	Nyugalom
Befolyásolhatóság	Kékgyökér	Bölcsesség
Fájdalom	Nebáncsvirág	Megbocsátás
Kihasználhatóság	Kisezerjófű	Hatalom
Aggodalom	Békaliliom	Öröm
Félelem	Bohócvirág	Együttérzés
Rajongás	Vasfű	Türelem
Pangás	Katáng	Szeretet
Bátortalanság	Tárnics	Megértés
Rettegés	Napvirág	Bátorság
Határozatlanság	Szikárka	Állhatatosság

Ha valóban mélyen, alaposan magunkba nézünk, megtaláljuk a megfelelő szert, gondolatot, érzést, ami a megoldást kínálhatja problémáinkra, de soha ne feledjük, nem a tökéletesség, hanem a törekvés, nem a kapkodás, hanem a saját tempónkban való haladás a cél.

 

Pfeffer Zita